A Rotary Magyarországon (1925–2026)
Miért volt fogékony Magyarország a Rotaryra?
A húszas évek eleji Magyarország a történelmének egyik legnehezebb időszakát élte. A világháború vesztesége, a forradalmak, a trianoni békeszerződés és az azt követő nemzetközi elszigeteltség után az ország a jövőjét sem látta. Ebben a helyzetben érkezett a hír egy olyan világszervezetről, amely kimondottan a népek közötti barátságot és megértést hirdette.
A magyar értelmiség és üzleti elit egy része éppen ilyet keresett: olyan nemzetközi fórumot, ahol a magyarok jóindulatú, megértő partnereket találhatnak. A Rotary tehát Magyarországon kezdettől fogva kettős szerepet töltött be — egyszerre volt szolgálati mozgalom és az ország nemzetközi kapcsolatainak újjáépítését segítő csatorna.
Egy újságcikk, amiből mozgalom lett
A magyar Rotary története egy sajtócikkel kezdődik. 1921-ben Edinburgh-ben rendezték a Rotary International éves kongresszusát, amelyről a Daily Telegraph részletes beszámolót közölt. Ezt a lapszámot olvasta Sidó Zoltán, aki a Kereskedelmi Kamara és a Magyar Gyáriparosok Szövetsége körében dolgozott.
Sidó nem elégedett meg az újságcikkel: levelet írt az akkori Rotary-világelnöknek, mert többet akart tudni. A válasz megérkezett — és a levelezés rendszeressé vált. Néhány év alatt állandó kapcsolat épült ki az angol Rotary és a leendő magyar Rotary között. A levélváltások során a Rotary vezetése felhatalmazta Sidó Zoltánt, hogy kezdje meg egy budapesti klub szervezését.
A magyar Rotaryt tehát nem egy intézmény hozta létre, hanem egyetlen ember kíváncsisága és kitartó levelezése.
Az alapítás: 1925
Az előkészítés gyorsan haladt, és a Rotary International Közép-Európába küldte különmegbízottját. A megbízott 1924. április 1-jén érkezett Budapestre, ahol az Egyesült Államok akkori nagykövete, Theodore Brentano segítségével ismerkedett meg a magyar közélet, a kormányzat és az üzleti élet meghatározó személyiségeivel. Ugyanez a szervezőmunka zajlott ebben az évben Bécsben és Prágában is.
1925. október 29-én a budapesti Pannónia Szállóban tartotta alakuló ülését az első magyar Rotary Club, az alapító ünnepség pedig 1925. október 30-án volt. Ezzel jött létre az a mag — a Rotary Club Budapest —, amelyből a teljes magyar Rotary kinőtt.
A vidék: egyetemi városok és nagy nevek
A vidéki szervezést a budapesti klubra bízták, és a klubok először az egyetemi városok köré szerveződtek. Az első három vidéki klub Pécsett, Debrecenben és Szegeden alakult meg; a szegedit 1928-ban, harmadik magyarországi klubként alapították.
A szegedi klub tagsága önmagában is jelzi, milyen körökben terjedt a mozgalom. Az első elnök Back Bernát malomipari vállalkozó volt, akinek a nevét ma utca őrzi a Szegedi Ipari és Logisztikai Központban. A tagok között volt Móra Ferenc író-régész és Pick Jenő szalámigyáros is. A legismertebb magyar rotarys azonban kétségkívül Szent-Györgyi Albert, a Nobel-díjas tudós, aki a szegedi klub elnöki tisztét is betöltötte.
A további klubok gyorsan követték egymást: Miskolcon 1931. május 11-én, Szolnokon 1932. október 23-án alakult klub, és működött klub Hódmezővásárhelyen, Orosházán, majd később Győrben, Nyíregyházán és más városokban is.
A létszámadatok jól mutatják az arányokat: 1935-ben 255 rotarys volt Magyarországon — ebből 101 Budapesten, 38 Szegeden, 29 Hódmezővásárhelyen, 27 Pécsett, 27 Debrecenben, 17 Orosházán és 16 Miskolcon.
Magyarország a világ Rotaryjában
A magyar klubok kifejezetten aktívak voltak a nemzetközi színtéren, és tudatosan használták a Rotaryt az ország bemutatására.
1931-ben — abban az évben, amikor Bécsben rendezték a 26. Rotary-konvenciót — Budapesten jelent meg az a könyv, amelyben a magyar rotarysok mutatták be Magyarország gazdasági, kulturális és turisztikai értékeit a világ rotarysainak. Erre az alkalomra a Rotary International is készült: 1930 végén kiadta a Central European Times különszámát, amelyet 1930 decemberéig a világ minden rotarysa megkapott. A 96 oldalas kiadvány részletesen foglalkozott a régió országaival; a magyar részt Hegedűs Lóránt volt pénzügyminiszter, a Budapestről szóló fejezetet Ripke Ferenc főpolgármester írta.
A szervezeti önállósodás lépései:
1934 — Magyarország ideiglenes (provisional) körzet lesz. Az ebből az évből fennmaradt tagnévsor mintegy 400 nevet tartalmaz, köztük közéleti személyiségek, művészek és tudósok sorát.
1935 — megalakul a 82. számú önálló magyar körzet, első kormányzója Entz Béla, az RC Pécs tagja.
A magyar Rotarynak évkönyve is volt Magyar Rotary címmel; az utolsó ismert példány 1941-ből származik. Ekkor a körzeti kormányzó Koós Zoltán, az RC Budapest tagja, a Magyar Földhitel Intézet vezérigazgatója volt.
A megszűnés: 1939–1944
A magyar Rotary vége nem egyetlen dátumhoz köthető, és a történet tanulságosabb annál, mint ahogy általában mesélik.
A zürichi Európai Rotary Iroda dokumentumai alapján a folyamat így zajlott:
1939. július — a Tanácskozó Testület megállapítja, hogy Magyarországon a működési feltételek ellehetetlenülése miatt már csak három klub tevékenykedik érdemben. Ezért a 82. körzet kormányzójának tevékenységét korlátozzák: csak a legszükségesebb feladatokat lássa el, tartsa a kapcsolatot a klubokkal, és tájékoztassa a központot. A tagdíjat is csökkentik — 1940-ben fejenként 1,5 dollár.
1940. május — a testület megállapítja, hogy a helyzet változatlan, a korlátozások maradnak.
1941 második fele — a szegedi klub beszünteti a tevékenységét; a budapesti klub bejelenti, hogy 1942. december 31-ig szünteti be a működését. A kormányzó lemond.
1942. június 30. — a Rotary International megszünteti a 82. körzet klubjainak tagságát, visszavonja és érvényteleníti az alapító okiratokat (chartereket), és törli a 82-es körzetszámot.
1944 — a magyar hatóságok belügyminiszteri rendelettel hivatalosan is feloszlatják a Rotary Klubokat.
A lényeges mozzanat: a magyar klubok jogilag még 1944-ig működhettek volna, de a tevékenységüket saját elhatározásból szüntették meg 1941–1942-ben, mert a feltételek ellehetetlenültek. Nem betiltották őket előbb — inkább kiszorították a levegőt körülöttük. Ez a mintázat a totalitárius rendszerek működésének pontos leírása.
A második világháború után a helyzet nem javult: a Rotary eszméi a kommunista rendszernek éppúgy nem tetszettek, mint a korábbinak. A magyar Rotary több mint négy évtizedes álomba merült.
Az újjászületés: 1987–1989
A nyolcvanas évek végén, az enyhülő politikai légkörben egyre többen gyűltek Dr. Dán Jenő és barátai köré azzal a szándékkal, hogy osztrák segítséggel újraélesszék a magyar Rotaryt. Az állami vezetés is érzékelte a szándékot, és jóindulatú segítők tették lehetővé a budapesti klub újraalapítását. Itthon különösen Dr. Sárközy Tamás igazságügyminiszter-helyettes segített eligazodni a hazai jogi viszonyok között.
A külső támogatás döntően osztrák volt. Az osztrák 191-es körzet 1980/81-re 64 klubosra nőtt, ezért kettéosztották; az így létrejött körzetek később az 1910-es és 1920-as számot kapták. A Rotary International 1990/91-ben „különleges fejlesztési területté” nyilvánította a volt szovjet blokk országait, és a feladatokat felosztotta: az 1910-es körzet kapta Magyarország és a jugoszláv utódállamok, az 1920-as körzet Csehország és Szlovákia újjászervezését.
Név szerint is meg kell emlékezni azokról, akik ezt a munkát végezték: Ernst Kurt Mayer (RC Klosterneuburg) és Helmut Bitt (RC Weinviertel-Marchfeld) személyesen és a klubjaik mozgósításával szereztek elévülhetetlen érdemeket. Sokat segített a Wien-Hofburg klub, valamint a német Heinrich Wamhoff professzor (RC Bonn-Rheinbrücke).
1989. június 25-én Budapesten Royce Abbey (RC Essendon, Ausztrália), a Rotary International akkori világelnöke — aki egyenesen Ausztráliából repült ide — adta át az alapító okiratot azzal a mondattal, hogy egy nagy álom vált valóra.
Ezzel a Rotary Club Budapest lett az egykori szovjet blokk elsőként újraalapított klubja. Ez nem kis dolog: a közép-európai rendszerváltás egyik korai, civil jelzőtüze volt.
Növekedés és önállósodás (1990–2007)
Az RC Budapest újjáalakulását sorra követték az új klubok Budapesten és a nagyobb városokban. Az arányok:
2000/2001 — Magyarországon már 25 klub működik. A teljes 1910-es körzetben 110 klub és 4170 rotarys.
2005 — az 1910-es körzet a világ legnagyobb multinacionális körzetévé válik: öt ország, öt nyelv, 174 klub, mintegy 5800 tag. Ebből a magyar klubok száma 40, a tagság mintegy 1020 fő.
Ekkorra nyilvánvalóvá vált, hogy egyetlen kormányzó nem tudja érdemben ellátni egy ilyen méretű, öt nyelven működő körzet vezetését. Carlo Ravizza 1999/2000-es világelnök 1999 novemberében Budapesten rendezett háromnapos Rotary-workshopot a régió képviselőinek részvételével, ahol a régió jövőjét tárgyalták.
A magyar önállósodás lépései:
2003 tavasza — négy alkormányzó vezeti a magyar Rotaryt: Dr. Déry Tibor (RC Dunakeszi, primus), Dr. Illés Mária (RC Komárom, nyugat), Tóth Ferenc (RC Szolnok, kelet), Kovács András (RC Kecskemét, dél).
2004. január 23. — megalakul a Magyarországi Rotary Clubok Szövetsége (MRCSZ), alapszabállyal és SZMSZ-szel. Első elnöke Dr. Déry Tibor. Az MRCSZ teremtette meg azt a jogi keretet, amelyben a magyar klubok egységes szervezetben, ugyanakkor önálló jogi személyként működhettek — és ez lett a későbbi önálló körzet bejegyzésének alapja.
2004 — Rudolf Otto és Engelbert Wenckheim kormányzók felkarolják az önálló magyar körzet gondolatát. A feltétel: a klubok számát 34-ről 40-re kell emelni.
2006 — a Rotary International meghozza a döntést: Magyarország több mint hatvan év után másodszor is önálló körzet lehet.
2007. július 1. — megalakul az önálló 1911-es magyar körzet, 42 klubbal és mintegy 1030 taggal. Az első magyar kormányzó Kovács Imre, az RC Budapest alapító tagja. Az alapító okiratot Dong Kurn Lee (RC Seoul, Korea), a 2008/2009-es év világelnöke adta át.
Külön említést érdemel, hogy a német nyelvterület kormányzói testülete (Deutscher Governorrat) 2007-ben Ausztria és Svájc mellett Magyarországot is állandó meghívottjává, tanácskozási jogú tagjává választotta.
Amit a magyar Rotary végzett
A puszta szervezettörténetnél fontosabb, hogy mi valósult meg. Néhány jellemző terület:
Nemzetközi projektek. A Rotary Alapítvány segítségével számos klub valósított meg úgynevezett Matching Grant projekteket, amelyeknél több klub együttműködése esetén a közösen összegyűjtött összeget a Rotary International meghatározott feltételekkel megduplázta.
Ösztöndíjak. Évente több tucat magyar fiatal vett részt a Rotary Alapítvány ösztöndíjprogramjaiban, amelyek rövidebb-hosszabb külföldi tanulmányokat tettek lehetővé.
Ifjúsági csere. A cserediákprogram a magyar Rotary egyik legerősebb területe (a számokat a sorozat 10. része tartalmazza).
Béketeremtés a gyakorlatban. A magyar Rotary egyik legszebb fejezete, hogy a balkáni háború után ifjúsági nyári táborban egyidejűleg fogadtak gyerekeket Szerbiából, Bosznia-Hercegovinából és Horvátországból. Ez az, amiről a Rotary alapokmánya beszél a népek közötti megértésről — csak éppen nem elvont formában, hanem tizenéveseken keresztül, akiknek a szülei nemrég egymás ellen harcoltak.
A száz év és a mai helyzet
2025. október 29-én a magyar Rotary a fennállásának 100. évfordulóját ünnepelte. A centenáriumra kétkötetes történeti munka készült, amely a mozgalom hazai történetét a kezdetektől napjainkig dolgozza fel; a második kötet főszerkesztője Dr. Cseri Miklós PDG, néprajzkutató, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója, az RC Szentendre tagja. Számos klub a saját történetét is megírta ebből az alkalomból.
A mai magyar Rotary mérete: az önálló körzet megalakulása óta a klubok száma 57-re, a tagság 1200 fő fölé nőtt. Ez arányaiban szerény, de a magyar civil szférában így is jelentős, és a nemzetközi beágyazottság miatt a súlya nagyobb, mint a létszáma.
A jelen kihívásai őszintén kimondhatók: a tagság elöregedése, a fiatalabb generációk nehezebb elérése, a klubok közötti nagy aktivitáskülönbség, valamint az, hogy a magyar közvélemény jelentős része máig nem tudja pontosan, mi a Rotary. Ez utóbbi részben a mozgalom saját szerénységéből fakad — de a láthatóság hiánya a tagtoborzást is nehezíti.
Források
rotary.hu — „A Rotary Magyarországon” történeti összefoglaló (megalakulás, megszűnés, újjáalakulás, önálló körzet)
rotary.hu — „100 éve alakult meg a magyar Rotary” centenáriumi anyag
Magyar Rotary klubok történeti oldalai (RC Budapest, RC Szeged, RC Szombathely, RC Budapest-Margitsziget)
Rotary Club — magyar Wikipédia-szócikk
A zürichi Európai Rotary Iroda dokumentumaira hivatkozó magyar történeti feldolgozások
Kíváncsi lettél? Gyere el egy klubestünkre! Kéthetente csütörtökön 18:30-kor találkozunk a Hotel Benczúrban (Budapest, Benczúr u. 35.), a köztes csütörtökökön pedig online. Írj nekünk: rotarymargitsziget25@gmail.com




Comments